GomgaGyökér-Fogasház-2009.11.28.

Juhász Kristóf - GOMBAGYÖKÉR

Háztartási bábszínház


Anyuka, Apuka Peti kép: fénykép egy normál családról. Petike árvaságra jut: a fénykép amortizálódik, Peti már „figurálisan” jön ki belőle…


MESÉLŐ egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú. Petinek hívták a nagybátyja után, akit Petinek hívtak. Peti apukája benzintartó volt a kultúrában, az anyukája pedig gombnyaló a gazdaságban. Ezek nagyon nehéz munkák (kórus: jajj, de nehéz, borzalmasan nehéz, jajj, de nehéz, ó, istenem, mily nehéz munkák…). Nagyon-nagyon nehéz volt nekik.

APUKA Olyan nehéz nekem, éjjel-nappal tartom a benzint, próbálom így, meg úgy, hogy kicsit könnyebb legyen tartani, de ha ideig-óráig könnyebb is, nemsokára már úgy is nehéz, jajj, de nehéz ezt a benzint tartani, jajj, meghalok, olyan nehéz tartani, de mit csináljak, valamiből etetni kell a családot, a gyereknek ruha kell, az asszonynak… annak is ruha kell… meg étel, meg még mi, meg mi nem még…

ANYUKA Olyan nehéz nekem, nyalom a gombot, csak nyalom-nyalom, a nyelvem már olyan, mint a babszem. Aztán tartok egy kis szünetet, kenőcsökkel kenegetem, íróval frissítem, kencékkel kényeztetem, de megint csak munkához kell lássak, és a nyelvem olyan, mint a búzaszem. És ez így megy, és a nyelvem már olyan, mint a mákszem, jajj, meg kell haljak. De mit csináljak, etetni kell a családot, a gyereknek ruha kell, meg étel, az uramnak meg, mi kell az uramnak, na, meg ami az uramnak kell, hát mostanában kell is annak, meg nem is, na, hát ígyen vagyunk valahogyan… Petike, menjél zuhanyozni!

PETI De Anyu, nem merek levetkőzni, mert ott a Nagy Marmelád, és meglát meztelenül!

ANYUKA Jól van, Petike, majd egy idő után megszokod, hogy valójában nincs ott semmi. Semmi. Semmi. De semmi.

APUKA Fejezd abba ezt a szarságot, Petike, most kérlek szépen és nem máskor! Ott nincsen. Semmi. Nincsen. És nem is lesz. Soha. És ha mégis volna ott valami, jobb, ha most kapsz egy kurva nagy pofont tőlem, mint hogy később rosszabb legyen!

MESÉLŐ Így esett tehát, hogy Peti korán árvaságra maradt. (a fénykép összeszottyad, Peti más alakban kimászik a papírkupacból) Nem kapott örökbe semmit, csak a szörnyű fájdalmat, szenvedést, magányt, szorongást, akut tüneteikkel együtt, és mindenféle pszichoszomatikus betegséget, amivel a kor legfelkészültebb terapeutái sem tudtak volna mit kezdeni, ha Petinek lett volna pénze arra, hogy ne tudjanak vele mitkezdeni. Még egy árva matskája sem volt neki, hogy a bűribül karmantyút csináltathatott volna.

MACSKA Az nem kutya!

MESÉLŐ Pedig ha lett vóna…

KUTYA Ó, ha! Ó, ha! Ó, ha bezzeg nem macska kellene néked, hanem de kutya! Édes Petikém! Ha kutya! Itt volnék én tenéked, hű ebed, jóságos vezetőd, alig valamit követelő szolgád, aki mindig csak igen diszkréten a jussát! De hát nem vitt ki téged apád az erdőbe, a tövéből évente háromszor forrást fakasztó szomorúfűznek alája, s nem is faragtál te annak a fűznek leggyengébb gallyacskájából sípot, így nem is híttál avval a síppal engemet, tehát a mi történetünk semmilyen módon nem fogja keresztezni egymást, ó, jaj!

MESÉLŐ Egyszer csak hogy, hogy nem, bekopogtatott Petihez a házba a Csúf Virágárus.

CSÚF VIRÁGÁRUS Hallod-e, te árva Péter! Anyád még ’123-ban adott el nekem egy karmazsiny bokrétát, és azóta jön nekem a számlával, 5-ös áfakulcs, eszjészám 0352, ződ az enyim, tied a piros meg a fekete, viríccsad, e!

PETI De hát mi az a számla, te Csúf Virágárus?

CSÚF VIRÁGÁRUS Azért te csak ne szórakázzál velem, mert rád hivatkozom az APEHba hétvégén, egyszóval, ha velem itt cidázni akarsz, akkor keljél föl, amikor nem tudom, hogy mennyi a gyártási számom, DE tudom, kisköcsög, egyszóval, és mégegyszer mondom, egyszóval, virítsad a számlát, különben úgy baszlak, ahogy…

PETI De jaj, nagyon csúf vagy, te Csúf Virágárus, én nem…

MESÉLŐ Azzal a Csúf Virágárus előreszegezte, és behatolt a házba. Szerencsére Peti kobakjában megszólalt a tisztánlátó-szépenszóló kiscsengettyű, és rájött, hogy csak úgy menekedhet meg, ha belehajítja a Virágárus szájába a bal kezének gyűrűsujját. No, Peti legény volt a gáton, le is metszette nyomban a gyíklesővel az ujjat, és belehajította. (zene, fény, ének, effekt) Ne ordítsatok már! Ettől persze még nem oldódott meg semmi, és Peti pontosan tisztában volt vele, hogyha nem szerez számlát, mindennek vége, ergo: számlát kell szereznie neki!

ÉNEK Tamás Elöljáró… (Peti utazik az űrben, űrszemét, csillagok)

Peti és Bárczy Benő az erdőben, fák: meztelen kezek.

BÁRCZY BENŐ Holtan találtak. Sem dyskurzus, sem dialóg, sem monda nem tévelyítheti ehelyt a tényt: holtan találva vagyok én, tehát nem más, azazhogy személyemben a drámai helyzet. Iszonyat rút! E tévelygő felhők, szépelgő rétek hiába óhajtják a bút, mert csak magamé az; és itt.

PETI Ki vagy te?

BÁRCZY BENŐ Én vagyok Bárczy Benő, e holtan talált szerzet.

PETI Uh. És azt tudod, hol szerezhetek számlát?

BÁRCZY BENŐ Még mondod-e? hínád-e a holtat, önnön vérének árendájábul, ama fetrengísbe, haj, rútul, haj, rútul…

PETI Ezt egy erős NEM-nek vettem. Jaj, de vajon hol vagyok?

ERDŐ (rengeteg hang együtt) Egy rengeteg erdőben vagy…

PETI És ki vagy te?

ERDŐ (mozognak a kezek-lábak) Én vagyok a rengeteg erdő…

PETI Miféle erdő vagy te?

ERDŐ (mindenki nyomja kalákába) Örökzöld, tölgy, bükk, vérbükk, fenyves, lombhullató, bikkmakk, törpefenyő, kocsányos tölgy, majomkenyérfa, fügefa, cseresznyefa, mamutfenyő, jegenye, nyárfa, nyírfa, pálmafa, cserjés, duglászfenyő, almafa, körtefa, violafa, égerfa, puszmukfa, makuprimér.

PETI Hát az nem lehet.

ERDŐ Miért nem?

PETI Mert ennyiféle fa nem is élhet meg egy éghajlaton. De nem is ez az érdekes, hanem hogy számlát? Tudod-e, honnan kaphatok?

ERDŐ Azt nem! De Dada Anyó tudni fogja! Elvezetünk Dada Anyóhoz, és ő majd válaszol! Vigyázz, viszünk! Vigyáztam! Hoppá!

MESÉLŐ Így hát elvitte az erdő Petit Dada anyóhoz. Mentek mint a szél, meg a gondolat, oszt ott is voltak.

PETI Adjon Isten, kedves Dada anyó! Azt szeretném tudni, hogy honnan szerezhetek számlát?

DADA
gépeken írták eddig annak most jövendője süvít
mint vén elefántok kellemetlen hasonmása
az időben úszó JUJJ teáskanna, vér, előbakó!
ócska lábadozást! Mankót a bankónak!

PETI Mi?

ERDŐ Elemezd, értelmezd, kisbarátom! Gyerünk, menni fog, a válasz a kérdésedre ott van a kérdésben!

PETI Lehetne még egyszer…?

DADA
gépeken írták eddig annak most jövendője süvít
mint vén elefántok kellemetlen hasonmása
az időben úszó JUJJ teáskanna, vér, előbakó!
ócska lábadozást! Mankót a bankónak!

ERDŐ Mekkora arc! De haver, ne éljél a bizalmával vissza, mi? Simítsad az okosat, he!

PETI Azonnal… hát a gyerekek ugyanazokat a hibákat követik el, mint a felnőttek, nem foglalkoznak a környezetvédelemmel, a hazaszeretettel, nem olvasnak eleget, csak a pénz érdekli őket, és tönkreteszik a Földet, ezért majd el kell költöznünk egy másik bolygóra.

ERDŐ Huhh!

NAGY MARMELÁD (jön a feleségével) Hijj, a parasztját! Vacsora terül ehelyt! (darálni kezdi Petit)

LADY MARMELÁD Olyan undorító vagy!

PETI De mi van? Hát most elemeztem a verset, nem?!

ERDŐ Jajj, bocsánat, elfelejtettem? Ha megfejted, halál a jutalmad! Persze akkor is, ha nem, de így viszont dicső! Ah, biztosan elfeledtem mondani, micsoda kellemetlenség, hát még egyszer elnézést!

PETI De a számla, a számla… (meghal)

LEÁNYOK
Fölültem a széles világ lovára
Zaboláját nem tettem a szájába
Úgy indultam hosszú útra egyedül
Borul az ég minden felöl nem derül
Borul az ég minden felöl nem derül
Az én babám, hogy ha lát is kikerül
Ha kikerül kerüljön ki nem bánom
Csak a szive én utánam ne fájjon
Hideg se volt mégis befagyott a tó
Szeretöm sincs mégis rólam van a szó
Hát hogyha még szeretőt is tartanék
Mennyi cajha mind rólam törvénykezék

MESÉLŐ Így esett, hogy Petit bizony a Szörnyűséges Lord Marmelád egy csapásra bekapta, és feldolgozta. De nem számolt Peti fantáziás barátjával, Antival, aki már az erdő szélén várta hű barátját, hogy segítsen neki, mert ő egy ilyen szerepben tetszelgett önmaga előtt.

DADA Derül a kór, mikor végrerántás tojása közelg keményded irtványon, Fiam! Fiam!

LORD MARMELÁD És akkor mi van? Az onokáidnak enni kell! Vissza kell térnünk a gyökereinkhez, hogy az uruszágunk megint naggyá legyen! Én vagyok Lord Marmelád, az egyszerre emésztő és nemző! Megfialok ehelyt, anyjuk! Tojócsövemből sarjad megannyi kis virág! Szép feleségem, kövessed figyelemmel mindezt szintén!
(vészjósló effektek, kijönnek a legózombik a turmixgépből)

LADY MARMELÁD Olyan, de olyan undorító! Kellemetlen! (zokogva Dadára borul, aztán Marmeládék és Dada el)

MESÉLŐ Ezalatt a rövid beszélgetés alatt Peti fantáziás barátja, Anti, az erdő széléről az erdő sűrejébe ért. Ott már várta őt a Szép Gombaárus lány.
ANTI Ne haragudj, Szép Gombaárus lány, van egy perced?

SZÉP GOMBAÁRUS Az nincs. Vargánya van, tinóru, őzláb, laska, meg galóca illegálba sokér.

ANTI Jó, köszönöm, én azt szeretném kérdezni, hogy barátomat, Petit! Láttad-e? Én vagyok Anti, a Hős! Persze, tudom, oké, de nekem kell az a számla! Amit már ő is keresett!

SZÉP GOMBAÁRUS Sosem látod többé Peti barátodat. És nem tudom, hogy mi az a SZÁMLA?!

ANTI Nem! Nem?

SZÉP GOMBAÁRUS De. Viszont megmentheted lelkét a kárhozattól, ha a kis virágokat lekaszabolod.

VALAKI Ettől Peter Brook forog a londoni házában! Kijön Peter képe egy hurkapálcikán: Hy, I’m Peter! Oh! What a fuck? Elkezd forogni Oh nooooooo! Eltűnik

ANTI Kis virágok? Jó, persze! De a számla, a számlával, mi lesz?

SZÉP GOMBAÁRUS Jó. Pont erre jönnek. Valamit akarnak a gyökerekkel. Jajj, szegény erdő!

ANTI Gyertek csak! Anti vagyok, a Hős! A száras faszú petrencés ángyát, ezek nem virágok, basszameg, ezek UARRRGH…

Jönnek a zombik, és lenyomják Antit.

MESÉLŐ És olyan, de olyan fürgén ivott ez a róka, hogy egy minutumra fellefetyelte az egészet.

LEÁNYOK
Fölültem a széles világ lovára
Zaboláját nem tettem a szájába
Úgy indultam hosszú útra egyedül
Borul az ég minden felöl nem derül
Borul az ég minden felöl nem derül
Az én babám, hogy ha lát is kikerül
Ha kikerül kerüljön ki nem bánom
Csak a szive én utánam ne fájjon
Hideg se volt mégis befagyott a tó
Szeretöm sincs mégis rólam van a szó
Hát hogyha még szeretőt is tartanék
Mennyi cajha mind rólam törvénykezék

Bizarr animális hangok, Lady Marmelád és a semmirekellők, Lord Marmelád, Dada anyó.



LADY MARMELÁD I am Lady Marmelád… adj innom, semmirekellő, mielőtt tosznál! Ez a Marmeládok törvénye!

KOALAMACIK Nesze, restis konyak!

LADY MARMELÁD Ah, pusztul a világ! Mikor az én Marmeládom még gavallér volt, gombapárlatokkal kényeztetett engem! Na, ide vele!

LORD MARMELÁD Szép feleségem, te, becsületben szottyadt némber, ne sokat teketóriázzál, hanem tosszál, aztán ide a nyersanyagot, hadd fialjak meg esmét! Tojócsövem bizsereg!

LADY MARMELÁD Uh, be undorító, be nélkülöz minden kellemet, be természetellenes, be setét ügy ez! Tosztál? Eredj az uramhoz!

MESÉLŐ (miközben beszél, az aktus folyamatos: Lady Marmeládnak a sorban álló semmirekellők inni adnak, aztán megtosszák, majd továbbmennek Lord Marmeládhoz, aki feldolgozza őket, és újabb kis virágokat fial) Igen, ez most lehet, hogy egy kicsit bonyolultnak tűnik. Az van, hogy Lord Marmelád, Dada anyó fia, megcsúfolva a Marmeládok szaporodási hagyományait, úgy döntött, hogy egymaga fog szaporodni. Lord Marmelád áldozatát megragadja, feltrancsírozza, majd speciálisan felépített bendőjében transzformálja. Az áldozat a transzformáció során először bibe, majd virágállapotba kerül, és Nagy Marmelád tojócsövét már teljes fegyverzetben hagyja el. Nagy Marmelád célja ezzel a különös furcsasággal feltételezéseink szerint a rengeteg erdő elpusztítása volt, hogy visszatérhessen a gyökerekhez, amik a gombák alatt nőnek. Akár így, akár úgy, feleségét, Lady Marmeládot továbbra is fel kellett használnia szaporodásához. Lord Marmelád ugyanis ekkor már nagyon nehéz volt, és laza, nagyon lassan tudott csak mozogni, meg ehhez hasonlók. Lady Marmelád szépsége és kelleme viszont vonzotta a semmirekellőket, akik megtoszták a Ladyt, majd így, kimerülve, Lord Marmelád már könnyen elkaphatta, és feldolgozhatta őket. Na, remélem most már minden egyértelmű.

A semmirekellők a végére elfogynak.

LADY MARMELÁD Undorodom magamtól és undorodom tőled, uram!

LORD MARMELÁD Ne jártasd nekem a pofádat, te nyámnyám! Hol vannak a semmirekellők?

LADY MARMELÁD Mit tudom én, elfogytak? Adjál innom!

LORD MARMELÁD Majd ha toszol, némber!

LADY MARMELÁD Pfuj! Pfuj! Ah, valakit hallok!

ABDUL Szalem! Abdul vagyok, gyrost árulok munkaidőben és szabadidőben egyaránt, de kezd már bennem felmenni a, hogy mondod magyarul… PUMPA!

LORD MARMELÁD Hogy mondod? Gyros? De hát az güros!

ABDUL Mi van? Hagyjál lógva, hapták! Ki az arab? Te, vagy én? Az gyros!
LORD MARMELÁD Nem, nem, az güros!

ABDUL Gyros, ha mondom, baszod meg!

LORD MARMELÁD Güros! Güros!

ABDUL Anyád a kurva! Nem türelemjáték, toszódj, kutya! (egy ütéssel leteríti nagy Marmeládot)

LADY MARMELÁD Megölted a Nagy Marmeládot! Megszabadulok! Megmenekült az erdő!

ABDUL My girl, my girl… (ének, toszás)

ERDŐ Megmenekültünk? Megmenekültünk a Nagy Marmeládtól! Ki vagy te, megmentőnk!

ABDUL Abdul vagyok, a gyrosos fiú!

ERDŐ Köszönjük Abdul! De azt nem gürosnak ejtik egyébként, gec?

ABDUL De nem ám, anyádat baszod?!

ERDŐ Jó-jó, csak kérdeztem. És mi lett azzal a számla-üggyel?

ABDUL Milyen számla-üggyel? (bábok eltűnnek, jönnek a fejek)

A FEJEK Tisztázzunk valamit! Azt azért hadd mondjam el, hogy a cion bölcseinek jegyzőkönyvében már benne van az APEH! És innentől nincs miről beszélni! Én voltam az APEH székházában a múlt héten, és láttam! Ott volt a korbács, a töviskoszorú, meg a stigmák instant! Nem a rómaiak! És még csak nem is a ZSIDÓK! Hanem AZ APEH feszíttette meg az Úr Krisztust! És ugyanezek az APEHtól ugyanazon a napon káposztalevest ettek, de ez még semmi, mert szintén ugyanezek az emberek…
És azt tudtátok, hogy belénk van ültetve egy mikrocsip? Egy szervnek van álcázva, hogy még az orvosok se gyanítsanak semmit. De a beavatottak tudják, hogy a tobozmirigyünk az valójában az APEH mikrocsipje.
Én azt hittem, a tobozmirigy az a harmadik szemünk az Atlantiszi korszakunkból…
Ezt az aljas hazugságot is az APEH terjesztette el! A tobozmirigy mikrocsip, ennek segítségével ellenőrzik az adózással kapcsolatos gondolatainkat. És akinek rossz gondolatai vannak, annak a mikrocsip manipulálni fogja az idegpályáit, hogy minél többet adózzon!
Basszus! Ez komoly?
Mit gondoltok, miért mennek színészek pincérkedni, meg pornózni tömegesen? A mikrocsip ösztönzi őket jobban adóztatható tevékenységre! (fejek el)

Összes életben maradt bábok előjönnek énekelni valami csúnyát

Az erdőben jó, az erdőben remek
A fák alatt játszanak a nyuszigyerekek
Az egyik füle hosszú, a másiké rövid
De nem csúfolják ők egymást, hisz mindnyájan nyuszik


Figyelj erre, pajtás, ha együtt játszotok
Akármilyen fületek van, jól vigyázzatok
Ne tépd le, és ne vidd messzire a másikét
Lehetséges: szeretné, ha fején lenne még

Nyuszifül, nyuszifül, kunkori nyuszifül
Minden nyuszi ül a fülén, minden fülbe nyuszi ül

CSÚF VIRÁGÁRUS De nekem kell az a számla!!!

SZÉP GOMBAÁRUS Hagyjad már a télakba, gyere velem gombászni!

CSÚF VIRÁGÁRUS Hö? (a Szép Gombaárus elkapja toszni)

DADA ANYÓ Mert ahol bőség szerény szamarán jár Hold
S szívünk szigonyozza alázat perece
Ott fial meg szépségben a mackó
S ott lesz újra mackóvá a medve

MESÉLŐ Itt a vége, fuss el véle, jó éjszakát, gyerekek!