Elektoviszockij: Harmadik epizód

-Elektroviszockij-


Zachary, vagy a beköltözés

Ebben az epizódban Süllőbálna, Dee, a Csíknélküli Zebra és Elektroviszockij kvaterkáznak, de közben adódik egy kellemetlen körülmény, amitől ismét minden megváltozik

Elektroviszockij valamivel napszállat előtt találkozott barátaival, név szerint Süllőbálnával, Dee-vel, aki Csíknélküli zebraként tengeti napjait, és még Jürgen Molotovval, a Fröccsszipollyal, hogy viadalt vívjanak ánglus szokás szerint Czóbel pázsitjánál. Eme helyről megjegyzendő, hogy korunk közepe óta ápolja az öreg Czóbel szobor, szabadidejében meg egy padon üldögél, éppen úgy, ahogy Weöres Sándor is üldögél Savariában. Szóval Czóbel, másik nevén Béla gondozza a füvet, és mindig nagy örömmel szemlélte a különféle viadalokat, különösen az ilyen szívmelengetőket. Bálna és Zebra együtt játszottak, Elektroviszockij a Szipollyal volt. Előbbiek iszonyú gyorsak és ügyesek voltak, ezért diadalt arattak utóbbiak fölött, akik voltak ügyesek, no meg erősek, de gyorsak nem igazán.
Ezeket követően elindultak, hogy szomjukat csillapítsák jóféle napfényvizekkel, pezsdítő vizekkel és habzó szódákkal. A Farkasok Várába mentek be, mert oda volt szokásuk, és igen vidámak voltak. Hamarosan sokan jelentek ott meg, olyanok, akiket kedveltek, de olyanok is, akiket szerettek. Már éjjel volt javában, amikor Süllőbálna így beszélt:
- Menjünk el innen Csehországba, és igyunk némi keserű levet, mert gyomromat megfeküdte a sok plankton.
- Nekem pedig nem, hanem más. Fenyőlevet fogok inni, mert a tajgára szomjazom, és amúgy sem láthatom azt, aki kivette szívemet.
- Legyen így, és lássad mielébb az égnek Legfényesebb Bolygóját.
Mentek hát, de mente közben igen nagy meglepődés ült ki arcukra. Elektroviszockij eltűnt Bálna mellől, hirtelen, úgy, hogy maga sem látta amazt, hiába nézett, azaz egymás látása előtt váltak köddé. Viszockij senkit sem látott maga körül, de ezt csak később vette észre. Csak egyvalaki volt ott, közvetlenül vele szemben, és meg is szólalt furcsa, rekedt hangon:
- Most pedig beléd költözöm! – és beszéde közben látszottak fogai, és nagyon sok volt azokból. Középen lent és fent volt egy-egy hegyes meghosszabbodott fog, ami szekundumról szekundumra változtatta színét.
- Ne költözzél belém! Költözz inkább Szentendrére!
A Nagy Mauzóleum kezében volt egy pohár, amit finoman, de biztos kézzel fogott. Az idegen kivette az egyik nagy fogát, és egyenest a pohár felé hajította, és az levágta menten a pohár tetejét, hogy abból a habzó szóda a földre pazaroltatott.
- Nem félsz tőlem? Érdekes… Általában meg szoktak ijedni, ha nem félnek. – Én vagyok Zachary és most beléd fogok költözni, mert kell nekem a szíved.
Zachary nem tudta, hogy mi történt előzőleg, ennek okáért ugrott egy nagyot, belevájta fogait Elektroviszockij hasába, és lassan felszívódott. Kerengett a vérében, kerengett, de látta ő, hogy mégiscsak hiba volt így beleugrani, mert nincsen szíve, sőt vére helyett valami olajszerű váladék folyik a vezetékekben. Megtalálta viszont a Troicát, és azt kebelezte be s szív helyett.
Közben a Nagy Mauzóleum köré visszatért a világ, benne Bálnával. Ott volt még a Britt, akivel Süllő beszélgetett.
- Elváltoztál Viszockij. Rosszul lennél? Úgy festesz, mintha évek óta nem láttalak volna.
- Valóban? – kérdezte Viszockij.
- A hangod is oly furcsa. Meg a szemed is. – mert valóban el volt változva a tekintete igen gonosszá, ugyanis vörösen és sárgán felváltva égett.
- Ez a lepcses szájú barom meg kicsoda, a teringettét?
- Elektro, te nem szoktál ilyeneket beszélni. Miket mondasz? Ő a Britt, jóvérű gyerek, és nem ellenünk beszél!
- Jó, de akkor én most megölöm, és még le is darálom!
- Tán fasírtot akarsz sütni? Van otthon egy kis marhahúsom. Őt meg nem ölöd, mert megállítlak! – nyakon ragadta Viszockijt és megpróbálta elzárni az áram útját benne, hátha attól megnyugszik, de ez nem sikerült. – Menjünk inkább igyuk meg amit meg kell innunk!
- Jól van, nem bánom, és bántani sem fogom!
Ezután megitták a keserű vízet és a fenyőlevet, majd visszatértek a várba.