2008. április 24., csütörtök

A kisÖreg


Sárga Péter-PestimesE ( részlet)

Két deszkás áll az ajtóban. A villamosban. Megyek valahová. Nézem őket. Kopott, seggben löttyedt, lánccal lóbálkozó, boka felé vékonyodó zsíros farmer, kapucnis pulcsi, baseball-sapka. Ismered. De aztán jobbról meglöttyen valami. Egy utas hirtelen felpattan a helyéről, egy kisöreg, régi, barna, prémgalléros télikabátban, a deszkások mellé lép, kirántja műanyag, SZTK- keretes szemüvegét és a fiatalokhoz nyomja a képét. ÉN MÁR 76 ÉVES VAGYOK. TE HÁNY ÉVES VAGY? És az egyik deszkásra mutat. Közben meg vigyorog, eszeveszettül. A villamosban mindenki ledermed. Mi ez? Forgatás? Ki ez a kisöreg és mit akar? És miért éppen tőlük? A tizenéves deszkások röhögnek. Ők az új generáció. Be nem szarnának semmitől. TIZENKETTŐ. Mondja az egyik. A prémgalléros kisöreg azonban nem éri be ennyivel. Orrán a hatalmas SZTK- kerettel tovább vigyorog és a másik srácra mutat. ÉS TE? TE HÁNY ÉVES VAGY? A villamos társasága bezárkózik. Valami gáz van az öreggel, konstatálja mindenki. Jobb távol maradni. Ez őrült, vagy megveszett. Az öreg meg nem tágít. A választ várja. A válasz meg várat magára. És a következő megálló sehol. LEHET, HOGY 10, LEHET, HOGY 14. Incselkedik a deszkás. HÁNY ÉVES VAGY? Vicsorog az öreg. NEM MONDOM MEG. Mondja a srác és a haverjára nevet. A kisöreg meg, mintha mi sem volna természetesebb, magyarázat nélkül, egyszerűen otthagyja őket és a szétváló tömegben a villamos elejébe siet, orrán még mindig az SZTK- kerettel. És a következő megálló sehol.