- Az irodalom meghalt, és mi öltük meg őt, - kezdett bele mondandójába a kocsmáros, miközben a soron következő tányérba, a gőzölgő bajor virsli mellé smasszer módjára odavágott egy evőkanálnyi dijoni mustárt – csak tudja, Gramov, ez a sok idióta szövegkritikus valahogy nem vette figyelembe az apró betűs részeket. - majd elém tolt egy adag bajor virslit.
- Mi tagadás, Herr Nietzsche, sokkal, de sokkal értelmesebben hangzik így a passzus. - feleltem neki, majd kezembe vettem a virslit, belemártottam a mustárba, és jókorát haraptam a végéből.- Kérek egy búzasört is! - szóltam.
Az öreg rozmár csapolás közben folytatta a megkezdett gondolatmenetet:
- Hogy is ölhetnénk meg mi Istent? Micsoda faszság, Kérem szépen! gondoljon bele, mi történt Babilonban. Mindenki hulla részeg volt, és egy okostojás rájött, hogy tornyot kell építeni, és akkor letaszíthatják istent az égből. Már ne is haragudjon, de ez nonszensz! Miféle isten az, aki elhiteti az híveivel, hogy őt csak úgy le lehet baszarintani, mint egy hitvány piást a bárszékről! Hahaha! - az öreg rozmár úgy rázkódott a röhögéstől, akár a szovjet felültöltős mosógép.
Ezután a rozmár feje levált testéről, és közeledni kezdett arcomhoz. Egyszerűen úszott a levegőben a kocsmapult fölött. Pálinkától bűzlő pofájából nyál csorgott a sörömbe, a virslimre, míg szép lassan kitakarta egész látómezőmet. Az arcszőrzet irritálta a számat, az arcbőrömet. Aztán a pálinkaszag összekeveredett valami egészen érdekes, idegen illattal. Pár másodperc múlva már csak ezt a szagot éreztem, a pálinkaaroma teljesen felszívódott. Ebben a pillanatban úgy pattant elmémbe a felismerés, akár a zsebtolvaj a Boráros téren: ez a rozmárarc nem más, mint egy megtermett női nemi szerv. Nem volt mit tenni, itt bizony nyalni kellett. Mi mást tehet a tarajos sül ilyen helyzetben?
A dolog azonban lassan kezdett kínossá válni: bizony a pinának fogai nőttek, és nekilátott arcom jóízű elfogyasztásának.
Hirtelen felébredtem. A kutyám nyalogatta a számat.
- Ó, bazd meg, Romolus! - ordítottam rá, miközben próbáltam letörölni kutyanyálban úszó arcomat. Tudtam, hogy ez Romolusnál a szeretet egyik legfőbb megnyilvánulása. Ezen kívül ő az én élő ébresztőórám. Minden áldott nap, pontban reggel hat óra harminc perckor Romolus ott terem ágyam mellett, és egyszerűen csókolózni kezd velem, mert tudja, mennem kell dolgozni. Bizonyos esetekben nálam is sokkal jobban tudja.
Kimegyek a fürdőszobába. Felnyitom a vécé tetejét, és megnézem, hogy milyen színű folyadékot hagytam benne. Ez nálam szokássá vált, ebből derül ki számomra, hogy előző este mit, mennyit és hol fogyasztottam. Ha például a Fényes Tüskében söröztem és vodkáztam, akkor holtbiztos: a vizelet aranysárga, és kolloid halmazállapotú. Ha a Goromba Sünben voltam, és Rozsdás Tüske koktélt ittam egész éjjel, akkor a húgy színtelen és szagtalan – a koktéllal ellentétben, mely nevéhez híven vörösesbarna színű. Szóval így megy ez. Praktikus módszer, mert ha nagyon berúg a tarajos sül, másnap mégis rekonstruálhatja magában az éjszaka legalább egy kis szeletét.
Szóval, mint minden reggel, ma is hugyoztam egyet. Az álom nem ment ki a fejemből.
„Ez a „pina fogakkal” dolog, hol is volt? Ja, persze, tegnap olvastam Pelevinnél A Metamor Szent Könyvében, abban meg a főhős Camile Pagliánál olvasta. Most mi van?” - baromira idegesített hajnalban mindenféle intertextualitás. Bedobtam a pirítós sütőbe két szelet kenyeret, bekapcsoltam a laptopot, és beírtam a Google-be a „vagina dentata” stringet.
„Aki keres, az a kereső...” - olvastam Molotov barátom novellájában a minap. A Google én vagyok – jutott eszembe erről egy laza Mátrix-aromával dúsított Flaubert-i asszociáció. Meggyújtottam utolsó szál cigimet, és ezalatt ráklikkeltem a Google Jó napom van szolgáltatására, mely rögtön az első keresőtalálat oldalát hozza be. Kényelmes megoldás, akkor, ha a sül olyan valamit keres, amit tuti biztos azonnal megtalál, vagy egyszerűen csak a szerencsére akarja bízni magát. Vártam a napi meglepetést, ami tudtam: vagy egy szadomazo pornóoldal lesz, vagy a Wikipédia „vagina dentata” című szócikke. Ennek is, annak is örültem volna, de az ajándék még váratott magára: elkészült a pirítós, úgyhogy ki kellett mennem érte a konyhába. Bedörzsöltem a ropogósra sült, illatos szeleteket fokhagymával, megkentem vajjal, majd felszeltem a maradék fokhagymát és rászórtam a kenyerekre. Visszatértem a notebook elé.
Csodák csodájára a Wikipédia szócikk jelent meg. Egészen rövidke volt. Azt írta, hogy a vagina dentata, az úgynevezett fogazott pina latin elnevezése; különböző kultúrák népmesei, mitológiai hagyományaiban találunk fogazott pinájú nőket, általában tanulságos mesék (angolul: cautionary tales) szereplőiként. Sigmund Freud ismertette meg a nyugati világgal ezt a fogalmat, és a kasztráció jelenségével hozta párhuzamba. Ezen kívül egy érdekes mítosz Erich Neumann által összefoglalt rövid tartalmát is közölte a szócikk: „A Szörnyű Anya (The Terrible Mother) vaginájában egy hal lakozik, a hős legyőzi a Szörnyű Anyát, kiveri a fogakat vaginájából, és így igazi nővé változtatja őt.” Üzenem Vlagyimir Propp professzornak, A mese morfológiája című – egyébként általam nagyra értékelt – tudományos alapmű szerzőjének: „Ezt kapd ki, öreg!”
És íme: el is készült vala frissiben legújabb költeményem:
Vagina dentata
mini-episztola
a Szörnyű Anyának
Camile Pagliának
Gustave Flaubert-nek
Propp professzor úrnak
Viktor Pelevinnek
és mindenkinek, aki igazán tiszteli a nőket
Aki keres, az kereső -
Folyománya:
A Google én vagyok és
Marha Jó napom van!
Gondolatom szárnyán
mint a Neo bőrkabátján
száll hozzátok dalom!
Álmomban látom arcod a
vagina dentata.
Kicsi Nietzsche
ne bánts kincsem!
Mer' kiverem a...
fogaidat
fogaidat
fogaidat
Ó Propp, pajtikám,
Tudom, mondtad te már:
A mesében a hármas szám
rettentő menő.
De eljön majd barátim'
a hímtagok messzenéző merevedése!
Fogaidat, te fura pina
nem mereszted a kurafira!
menten mind lereszelem,
mint fokhagymát
a pirítóson,
és kenyérre kenlek akkor
mint jóízű vajat.
Édes leszel majd,
mint szülőanyánk
Igazi nő, nem plázacica!
Na, a franc vigye el! Már fél kilenc. Uccu neki, fürdőszoba, kaki-pisi-hányás-hasmenés, fogmosás, öltözködés; csomagolás: szerződések, személyi iratok: útlevél, személyi igazolvány, lakcímkártya, azonosító csip, - rendben; karakterszámláló gép, számlatömb, nyugtatömb, ragasztó, olló, kenőkés, uzsonna, jelenléti ív, munka törvénykönyve - ja ez nem kell – oké. Mehetünk. Majd hanyatt vágódtam a lépcsőn, mert éppen Erza néni sündörgött seprűjével éppen az utamban.
- Hát fiatalember, meztélláb, ilyen hidegben! - szólt oda rikácsoló hangján az öreglány.
- A kurva életbe! - visszarohantam a cipőmért. Épp a ház elé értem, amikor begurult az ajtó előtti buszmegállóba a 345.678-as V jelzésű autóbusz, amire éppen hogy fel tudtam szállni.
.
