2009. november 23., hétfő

GomgaGyökér-Fogasház-2009.11.28.

Juhász Kristóf - GOMBAGYÖKÉR

Háztartási bábszínház


Anyuka, Apuka Peti kép: fénykép egy normál családról. Petike árvaságra jut: a fénykép amortizálódik, Peti már „figurálisan” jön ki belőle…


MESÉLŐ egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú. Petinek hívták a nagybátyja után, akit Petinek hívtak. Peti apukája benzintartó volt a kultúrában, az anyukája pedig gombnyaló a gazdaságban. Ezek nagyon nehéz munkák (kórus: jajj, de nehéz, borzalmasan nehéz, jajj, de nehéz, ó, istenem, mily nehéz munkák…). Nagyon-nagyon nehéz volt nekik.

APUKA Olyan nehéz nekem, éjjel-nappal tartom a benzint, próbálom így, meg úgy, hogy kicsit könnyebb legyen tartani, de ha ideig-óráig könnyebb is, nemsokára már úgy is nehéz, jajj, de nehéz ezt a benzint tartani, jajj, meghalok, olyan nehéz tartani, de mit csináljak, valamiből etetni kell a családot, a gyereknek ruha kell, az asszonynak… annak is ruha kell… meg étel, meg még mi, meg mi nem még…

ANYUKA Olyan nehéz nekem, nyalom a gombot, csak nyalom-nyalom, a nyelvem már olyan, mint a babszem. Aztán tartok egy kis szünetet, kenőcsökkel kenegetem, íróval frissítem, kencékkel kényeztetem, de megint csak munkához kell lássak, és a nyelvem olyan, mint a búzaszem. És ez így megy, és a nyelvem már olyan, mint a mákszem, jajj, meg kell haljak. De mit csináljak, etetni kell a családot, a gyereknek ruha kell, meg étel, az uramnak meg, mi kell az uramnak, na, meg ami az uramnak kell, hát mostanában kell is annak, meg nem is, na, hát ígyen vagyunk valahogyan… Petike, menjél zuhanyozni!

PETI De Anyu, nem merek levetkőzni, mert ott a Nagy Marmelád, és meglát meztelenül!

ANYUKA Jól van, Petike, majd egy idő után megszokod, hogy valójában nincs ott semmi. Semmi. Semmi. De semmi.

APUKA Fejezd abba ezt a szarságot, Petike, most kérlek szépen és nem máskor! Ott nincsen. Semmi. Nincsen. És nem is lesz. Soha. És ha mégis volna ott valami, jobb, ha most kapsz egy kurva nagy pofont tőlem, mint hogy később rosszabb legyen!

MESÉLŐ Így esett tehát, hogy Peti korán árvaságra maradt. (a fénykép összeszottyad, Peti más alakban kimászik a papírkupacból) Nem kapott örökbe semmit, csak a szörnyű fájdalmat, szenvedést, magányt, szorongást, akut tüneteikkel együtt, és mindenféle pszichoszomatikus betegséget, amivel a kor legfelkészültebb terapeutái sem tudtak volna mit kezdeni, ha Petinek lett volna pénze arra, hogy ne tudjanak vele mitkezdeni. Még egy árva matskája sem volt neki, hogy a bűribül karmantyút csináltathatott volna.

MACSKA Az nem kutya!

MESÉLŐ Pedig ha lett vóna…

KUTYA Ó, ha! Ó, ha! Ó, ha bezzeg nem macska kellene néked, hanem de kutya! Édes Petikém! Ha kutya! Itt volnék én tenéked, hű ebed, jóságos vezetőd, alig valamit követelő szolgád, aki mindig csak igen diszkréten a jussát! De hát nem vitt ki téged apád az erdőbe, a tövéből évente háromszor forrást fakasztó szomorúfűznek alája, s nem is faragtál te annak a fűznek leggyengébb gallyacskájából sípot, így nem is híttál avval a síppal engemet, tehát a mi történetünk semmilyen módon nem fogja keresztezni egymást, ó, jaj!

MESÉLŐ Egyszer csak hogy, hogy nem, bekopogtatott Petihez a házba a Csúf Virágárus.

CSÚF VIRÁGÁRUS Hallod-e, te árva Péter! Anyád még ’123-ban adott el nekem egy karmazsiny bokrétát, és azóta jön nekem a számlával, 5-ös áfakulcs, eszjészám 0352, ződ az enyim, tied a piros meg a fekete, viríccsad, e!

PETI De hát mi az a számla, te Csúf Virágárus?

CSÚF VIRÁGÁRUS Azért te csak ne szórakázzál velem, mert rád hivatkozom az APEHba hétvégén, egyszóval, ha velem itt cidázni akarsz, akkor keljél föl, amikor nem tudom, hogy mennyi a gyártási számom, DE tudom, kisköcsög, egyszóval, és mégegyszer mondom, egyszóval, virítsad a számlát, különben úgy baszlak, ahogy…

PETI De jaj, nagyon csúf vagy, te Csúf Virágárus, én nem…

MESÉLŐ Azzal a Csúf Virágárus előreszegezte, és behatolt a házba. Szerencsére Peti kobakjában megszólalt a tisztánlátó-szépenszóló kiscsengettyű, és rájött, hogy csak úgy menekedhet meg, ha belehajítja a Virágárus szájába a bal kezének gyűrűsujját. No, Peti legény volt a gáton, le is metszette nyomban a gyíklesővel az ujjat, és belehajította. (zene, fény, ének, effekt) Ne ordítsatok már! Ettől persze még nem oldódott meg semmi, és Peti pontosan tisztában volt vele, hogyha nem szerez számlát, mindennek vége, ergo: számlát kell szereznie neki!

ÉNEK Tamás Elöljáró… (Peti utazik az űrben, űrszemét, csillagok)

Peti és Bárczy Benő az erdőben, fák: meztelen kezek.

BÁRCZY BENŐ Holtan találtak. Sem dyskurzus, sem dialóg, sem monda nem tévelyítheti ehelyt a tényt: holtan találva vagyok én, tehát nem más, azazhogy személyemben a drámai helyzet. Iszonyat rút! E tévelygő felhők, szépelgő rétek hiába óhajtják a bút, mert csak magamé az; és itt.

PETI Ki vagy te?

BÁRCZY BENŐ Én vagyok Bárczy Benő, e holtan talált szerzet.

PETI Uh. És azt tudod, hol szerezhetek számlát?

BÁRCZY BENŐ Még mondod-e? hínád-e a holtat, önnön vérének árendájábul, ama fetrengísbe, haj, rútul, haj, rútul…

PETI Ezt egy erős NEM-nek vettem. Jaj, de vajon hol vagyok?

ERDŐ (rengeteg hang együtt) Egy rengeteg erdőben vagy…

PETI És ki vagy te?

ERDŐ (mozognak a kezek-lábak) Én vagyok a rengeteg erdő…

PETI Miféle erdő vagy te?

ERDŐ (mindenki nyomja kalákába) Örökzöld, tölgy, bükk, vérbükk, fenyves, lombhullató, bikkmakk, törpefenyő, kocsányos tölgy, majomkenyérfa, fügefa, cseresznyefa, mamutfenyő, jegenye, nyárfa, nyírfa, pálmafa, cserjés, duglászfenyő, almafa, körtefa, violafa, égerfa, puszmukfa, makuprimér.

PETI Hát az nem lehet.

ERDŐ Miért nem?

PETI Mert ennyiféle fa nem is élhet meg egy éghajlaton. De nem is ez az érdekes, hanem hogy számlát? Tudod-e, honnan kaphatok?

ERDŐ Azt nem! De Dada Anyó tudni fogja! Elvezetünk Dada Anyóhoz, és ő majd válaszol! Vigyázz, viszünk! Vigyáztam! Hoppá!

MESÉLŐ Így hát elvitte az erdő Petit Dada anyóhoz. Mentek mint a szél, meg a gondolat, oszt ott is voltak.

PETI Adjon Isten, kedves Dada anyó! Azt szeretném tudni, hogy honnan szerezhetek számlát?

DADA
gépeken írták eddig annak most jövendője süvít
mint vén elefántok kellemetlen hasonmása
az időben úszó JUJJ teáskanna, vér, előbakó!
ócska lábadozást! Mankót a bankónak!

PETI Mi?

ERDŐ Elemezd, értelmezd, kisbarátom! Gyerünk, menni fog, a válasz a kérdésedre ott van a kérdésben!

PETI Lehetne még egyszer…?

DADA
gépeken írták eddig annak most jövendője süvít
mint vén elefántok kellemetlen hasonmása
az időben úszó JUJJ teáskanna, vér, előbakó!
ócska lábadozást! Mankót a bankónak!

ERDŐ Mekkora arc! De haver, ne éljél a bizalmával vissza, mi? Simítsad az okosat, he!

PETI Azonnal… hát a gyerekek ugyanazokat a hibákat követik el, mint a felnőttek, nem foglalkoznak a környezetvédelemmel, a hazaszeretettel, nem olvasnak eleget, csak a pénz érdekli őket, és tönkreteszik a Földet, ezért majd el kell költöznünk egy másik bolygóra.

ERDŐ Huhh!

NAGY MARMELÁD (jön a feleségével) Hijj, a parasztját! Vacsora terül ehelyt! (darálni kezdi Petit)

LADY MARMELÁD Olyan undorító vagy!

PETI De mi van? Hát most elemeztem a verset, nem?!

ERDŐ Jajj, bocsánat, elfelejtettem? Ha megfejted, halál a jutalmad! Persze akkor is, ha nem, de így viszont dicső! Ah, biztosan elfeledtem mondani, micsoda kellemetlenség, hát még egyszer elnézést!

PETI De a számla, a számla… (meghal)

LEÁNYOK
Fölültem a széles világ lovára
Zaboláját nem tettem a szájába
Úgy indultam hosszú útra egyedül
Borul az ég minden felöl nem derül
Borul az ég minden felöl nem derül
Az én babám, hogy ha lát is kikerül
Ha kikerül kerüljön ki nem bánom
Csak a szive én utánam ne fájjon
Hideg se volt mégis befagyott a tó
Szeretöm sincs mégis rólam van a szó
Hát hogyha még szeretőt is tartanék
Mennyi cajha mind rólam törvénykezék

MESÉLŐ Így esett, hogy Petit bizony a Szörnyűséges Lord Marmelád egy csapásra bekapta, és feldolgozta. De nem számolt Peti fantáziás barátjával, Antival, aki már az erdő szélén várta hű barátját, hogy segítsen neki, mert ő egy ilyen szerepben tetszelgett önmaga előtt.

DADA Derül a kór, mikor végrerántás tojása közelg keményded irtványon, Fiam! Fiam!

LORD MARMELÁD És akkor mi van? Az onokáidnak enni kell! Vissza kell térnünk a gyökereinkhez, hogy az uruszágunk megint naggyá legyen! Én vagyok Lord Marmelád, az egyszerre emésztő és nemző! Megfialok ehelyt, anyjuk! Tojócsövemből sarjad megannyi kis virág! Szép feleségem, kövessed figyelemmel mindezt szintén!
(vészjósló effektek, kijönnek a legózombik a turmixgépből)

LADY MARMELÁD Olyan, de olyan undorító! Kellemetlen! (zokogva Dadára borul, aztán Marmeládék és Dada el)

MESÉLŐ Ezalatt a rövid beszélgetés alatt Peti fantáziás barátja, Anti, az erdő széléről az erdő sűrejébe ért. Ott már várta őt a Szép Gombaárus lány.
ANTI Ne haragudj, Szép Gombaárus lány, van egy perced?

SZÉP GOMBAÁRUS Az nincs. Vargánya van, tinóru, őzláb, laska, meg galóca illegálba sokér.

ANTI Jó, köszönöm, én azt szeretném kérdezni, hogy barátomat, Petit! Láttad-e? Én vagyok Anti, a Hős! Persze, tudom, oké, de nekem kell az a számla! Amit már ő is keresett!

SZÉP GOMBAÁRUS Sosem látod többé Peti barátodat. És nem tudom, hogy mi az a SZÁMLA?!

ANTI Nem! Nem?

SZÉP GOMBAÁRUS De. Viszont megmentheted lelkét a kárhozattól, ha a kis virágokat lekaszabolod.

VALAKI Ettől Peter Brook forog a londoni házában! Kijön Peter képe egy hurkapálcikán: Hy, I’m Peter! Oh! What a fuck? Elkezd forogni Oh nooooooo! Eltűnik

ANTI Kis virágok? Jó, persze! De a számla, a számlával, mi lesz?

SZÉP GOMBAÁRUS Jó. Pont erre jönnek. Valamit akarnak a gyökerekkel. Jajj, szegény erdő!

ANTI Gyertek csak! Anti vagyok, a Hős! A száras faszú petrencés ángyát, ezek nem virágok, basszameg, ezek UARRRGH…

Jönnek a zombik, és lenyomják Antit.

MESÉLŐ És olyan, de olyan fürgén ivott ez a róka, hogy egy minutumra fellefetyelte az egészet.

LEÁNYOK
Fölültem a széles világ lovára
Zaboláját nem tettem a szájába
Úgy indultam hosszú útra egyedül
Borul az ég minden felöl nem derül
Borul az ég minden felöl nem derül
Az én babám, hogy ha lát is kikerül
Ha kikerül kerüljön ki nem bánom
Csak a szive én utánam ne fájjon
Hideg se volt mégis befagyott a tó
Szeretöm sincs mégis rólam van a szó
Hát hogyha még szeretőt is tartanék
Mennyi cajha mind rólam törvénykezék

Bizarr animális hangok, Lady Marmelád és a semmirekellők, Lord Marmelád, Dada anyó.



LADY MARMELÁD I am Lady Marmelád… adj innom, semmirekellő, mielőtt tosznál! Ez a Marmeládok törvénye!

KOALAMACIK Nesze, restis konyak!

LADY MARMELÁD Ah, pusztul a világ! Mikor az én Marmeládom még gavallér volt, gombapárlatokkal kényeztetett engem! Na, ide vele!

LORD MARMELÁD Szép feleségem, te, becsületben szottyadt némber, ne sokat teketóriázzál, hanem tosszál, aztán ide a nyersanyagot, hadd fialjak meg esmét! Tojócsövem bizsereg!

LADY MARMELÁD Uh, be undorító, be nélkülöz minden kellemet, be természetellenes, be setét ügy ez! Tosztál? Eredj az uramhoz!

MESÉLŐ (miközben beszél, az aktus folyamatos: Lady Marmeládnak a sorban álló semmirekellők inni adnak, aztán megtosszák, majd továbbmennek Lord Marmeládhoz, aki feldolgozza őket, és újabb kis virágokat fial) Igen, ez most lehet, hogy egy kicsit bonyolultnak tűnik. Az van, hogy Lord Marmelád, Dada anyó fia, megcsúfolva a Marmeládok szaporodási hagyományait, úgy döntött, hogy egymaga fog szaporodni. Lord Marmelád áldozatát megragadja, feltrancsírozza, majd speciálisan felépített bendőjében transzformálja. Az áldozat a transzformáció során először bibe, majd virágállapotba kerül, és Nagy Marmelád tojócsövét már teljes fegyverzetben hagyja el. Nagy Marmelád célja ezzel a különös furcsasággal feltételezéseink szerint a rengeteg erdő elpusztítása volt, hogy visszatérhessen a gyökerekhez, amik a gombák alatt nőnek. Akár így, akár úgy, feleségét, Lady Marmeládot továbbra is fel kellett használnia szaporodásához. Lord Marmelád ugyanis ekkor már nagyon nehéz volt, és laza, nagyon lassan tudott csak mozogni, meg ehhez hasonlók. Lady Marmelád szépsége és kelleme viszont vonzotta a semmirekellőket, akik megtoszták a Ladyt, majd így, kimerülve, Lord Marmelád már könnyen elkaphatta, és feldolgozhatta őket. Na, remélem most már minden egyértelmű.

A semmirekellők a végére elfogynak.

LADY MARMELÁD Undorodom magamtól és undorodom tőled, uram!

LORD MARMELÁD Ne jártasd nekem a pofádat, te nyámnyám! Hol vannak a semmirekellők?

LADY MARMELÁD Mit tudom én, elfogytak? Adjál innom!

LORD MARMELÁD Majd ha toszol, némber!

LADY MARMELÁD Pfuj! Pfuj! Ah, valakit hallok!

ABDUL Szalem! Abdul vagyok, gyrost árulok munkaidőben és szabadidőben egyaránt, de kezd már bennem felmenni a, hogy mondod magyarul… PUMPA!

LORD MARMELÁD Hogy mondod? Gyros? De hát az güros!

ABDUL Mi van? Hagyjál lógva, hapták! Ki az arab? Te, vagy én? Az gyros!
LORD MARMELÁD Nem, nem, az güros!

ABDUL Gyros, ha mondom, baszod meg!

LORD MARMELÁD Güros! Güros!

ABDUL Anyád a kurva! Nem türelemjáték, toszódj, kutya! (egy ütéssel leteríti nagy Marmeládot)

LADY MARMELÁD Megölted a Nagy Marmeládot! Megszabadulok! Megmenekült az erdő!

ABDUL My girl, my girl… (ének, toszás)

ERDŐ Megmenekültünk? Megmenekültünk a Nagy Marmeládtól! Ki vagy te, megmentőnk!

ABDUL Abdul vagyok, a gyrosos fiú!

ERDŐ Köszönjük Abdul! De azt nem gürosnak ejtik egyébként, gec?

ABDUL De nem ám, anyádat baszod?!

ERDŐ Jó-jó, csak kérdeztem. És mi lett azzal a számla-üggyel?

ABDUL Milyen számla-üggyel? (bábok eltűnnek, jönnek a fejek)

A FEJEK Tisztázzunk valamit! Azt azért hadd mondjam el, hogy a cion bölcseinek jegyzőkönyvében már benne van az APEH! És innentől nincs miről beszélni! Én voltam az APEH székházában a múlt héten, és láttam! Ott volt a korbács, a töviskoszorú, meg a stigmák instant! Nem a rómaiak! És még csak nem is a ZSIDÓK! Hanem AZ APEH feszíttette meg az Úr Krisztust! És ugyanezek az APEHtól ugyanazon a napon káposztalevest ettek, de ez még semmi, mert szintén ugyanezek az emberek…
És azt tudtátok, hogy belénk van ültetve egy mikrocsip? Egy szervnek van álcázva, hogy még az orvosok se gyanítsanak semmit. De a beavatottak tudják, hogy a tobozmirigyünk az valójában az APEH mikrocsipje.
Én azt hittem, a tobozmirigy az a harmadik szemünk az Atlantiszi korszakunkból…
Ezt az aljas hazugságot is az APEH terjesztette el! A tobozmirigy mikrocsip, ennek segítségével ellenőrzik az adózással kapcsolatos gondolatainkat. És akinek rossz gondolatai vannak, annak a mikrocsip manipulálni fogja az idegpályáit, hogy minél többet adózzon!
Basszus! Ez komoly?
Mit gondoltok, miért mennek színészek pincérkedni, meg pornózni tömegesen? A mikrocsip ösztönzi őket jobban adóztatható tevékenységre! (fejek el)

Összes életben maradt bábok előjönnek énekelni valami csúnyát

Az erdőben jó, az erdőben remek
A fák alatt játszanak a nyuszigyerekek
Az egyik füle hosszú, a másiké rövid
De nem csúfolják ők egymást, hisz mindnyájan nyuszik


Figyelj erre, pajtás, ha együtt játszotok
Akármilyen fületek van, jól vigyázzatok
Ne tépd le, és ne vidd messzire a másikét
Lehetséges: szeretné, ha fején lenne még

Nyuszifül, nyuszifül, kunkori nyuszifül
Minden nyuszi ül a fülén, minden fülbe nyuszi ül

CSÚF VIRÁGÁRUS De nekem kell az a számla!!!

SZÉP GOMBAÁRUS Hagyjad már a télakba, gyere velem gombászni!

CSÚF VIRÁGÁRUS Hö? (a Szép Gombaárus elkapja toszni)

DADA ANYÓ Mert ahol bőség szerény szamarán jár Hold
S szívünk szigonyozza alázat perece
Ott fial meg szépségben a mackó
S ott lesz újra mackóvá a medve

MESÉLŐ Itt a vége, fuss el véle, jó éjszakát, gyerekek!

2009. október 20., kedd

Reggel-Délben-Este performansz (Fogasház, 2009.október.13.)

Simándi Csaba (megnyitó beszéd)

SzöG

A szög halál.
Az egyik legszégyenletesebb ókori kivégzési mód a keresztre feszítés volt, mely csak a legelvetemültebb gazfickóknak járt ki. Sokaknak könyörületből eltörték a lábszárát, hogy hamarabb kiszenvedjenek. A halál után hagyták, hogy a család eltemesse őket. Csupán az árulókat hagyták meg a keselyűknek. A szög hidegvérrel végzi dolgát.
A szög kegyetlenség.
Jézus Krisztus révén a szög végérvényesen része lett az emberiség gondolkodásának. A 16-17. századi japánban a sógun Tojotomi Hidejosi rendelte el a keresztényüldözést, melynek eredményeképpen 26 japán keresztényt feszítettek keresztre. Őket 1862-ben IX. Pius pápa avatta szentté. A szög precízen végzi dolgát.
A szög erőszak.
Behatol az emberi szövetek közé, porrá zúzza a csontokat. Nem más, mint vaginába hatoló pénisz. Át kell szakítania a szűzhártyát és mikroszkopikus spermium-szögecskék haladnak céljukhoz, a meleg, puha petesejt falához. A szög felizgultan végzi dolgát.
A szög fájdalom.
Megesik hogy a szög elgörbül, mert a befogadó túl kemény, nem hagyja magát. Félreütünk a kalapáccsal. Fellobbanó lilás-fekete, aztán lehulló köröm, hetekig gyulladt körömágy. A szög szilárdan végi dolgát.
A szög alázat.
Mindennapos használatra teremtetett. Ahhoz, hogy funkcióját beteljesítse, befogadóra van szüksége. A szögnek pár kell és akkor a helyén tartja a dolgokat. Képet a falon, tetőt a házon. És egyben tart: képkeretet, a munkás lába alatt a sebtiben eszkábált állványzatot. Mindent. Tűr és kitart. A szög csendben végzi dolgát.
*
A szög be van verve.
A SzöG Műhely nyitott alkotó csoport, speciális, konceptuális kiállításmegnyitókat szervez, gyakorlati módon alkalmaz minden művészetet, és nem röstelli egybeszögelni annak különböző ágazatait: vizet a tűzzel, nappalt az éjszakával.
A SzöG Műhely minden hónapban jelentkezik kiállítással illetve megnyitóval a Fogasházban, vagy bárhol.
A szög emlék.
A SzöG Műhely fenntartásához természertesen sok szögre van szükség, mivel szögeket kell gyártani. Jelenleg támogatás nélkül szögelünk. Jótett helyébe jót várj! Örök-emlékszögek kaphatók 500 forintért!
A szög múlt.
Lecövekeltünk a világhálón is: Ha szöget ütöttünk a fejekbe, a szogmuhely.blogspot.com oldalon megtekinthetitek a performance-okról készült képeket, videókat, elolvashatjátok az elhangzott szövegeket, és értesülhettek a SzöG Műhely tagjainak egyéb akcióiról, illetve más mozgolódásaikról is.
A szög jelen.
Verj be Te is egy szöget! A szogmuhely.blogspot.com oldalon elmondhatjátok véleményetek egy-egy produkcióval, vagy produktummal kapcsolatban, megjegyzést fűzhettek szinte mindenhez. Áldjatok és gyalázzatok! Ítélkezzetek kedvetekre!
A szög jövő.
A szogmuhely.blogspot.com oldalon megtaláljátok a legfrissebb információkat, és feliratkozhattok a SzöG Műhely levezőlistájára, ahol leghamarabb értesülhettek mindenről, hogy érezzétek: A SzöG a Ti kezetekben van!
*
Itt és most Mészáros Péter MOHA szögelt össze egy távcsővel megtekinthető kiállítást grafikáiból. A művész úr alkotásai természetesen megvásárolhatók szögekkel összeillesztett keretben is.
Én olvastam MOHA pár képét és láttam néhány szövegét eredeti környezetükben, szögekkel egymáshoz rögzítve, egy egészként. A képeken fura lények húsból, vérből, csontból, bőrből, fémből, fából és egyéb anyagokból, formákból összeszögelve. Nem tudom hol kezdődnek és hol végződnek. A tökéletesség, a gömb formájú platóni lény szöges ellentétei. A szövegben laknak, de azon kívül, a képeken élnek. Nem félnek nevettetni, riogatni, megríkatni és hahotáztatni!
Belém veretik a jéghideg szög miközben a képeket szemlélem: Vajon nem hasonlítok ezekre a szörnyekre, nem én vagyok valójában az a figura? Esetleg az a másik, kedves és vidám alak lennék? MOHA fura szörnyei maguk az emberek. Mi vagyunk azok.
Egy biztos: meghatározott szögből és távolságból nézve a Föld nevű bolygót, mintha az emberek apró szögekként állnának a nagy kék gömb felszínén.
*
Most pedig következzék a SzöG Műhely Reggel-Délben-Este című perfomance-a, mely a Káosz Katonái, a Tér Társulat, a Tilinkóma együttes, valamint a GoMolyGo etno-zenekar összeszögelődésével jött létre!

....................................................................................

Juhász Kristóf (A Káosz Katonái):

MORNING RUTIN

Magas hegycsúcsok, hófödte bércek, meghághatatlan sziklák, örökkön fagyosan fúvó szelek, esőverte fjordok és jégszaggatta hágók között él a cirbolyafenyő.
Ezért a cirbolyafenyőből készült ágyban olyan édesen alszik a gyermeke, és nevezzen ön is a cirbolyafenyő-gyermekszépségversenyen! Mondjuk egyszerre: cirbolya-babamama-szépségverseny!

Reklámot sss a Pikszíztől a Neon Sugar Baby Sulfid Killer Otherside!

Hello, Baby this is the fukszmájz
This is the fukszmájz szlóvli eternety
This is the fukszmájz szlóvli eternety
I am the Killer pjúrifájt

sss
I wake up at seven’o clock.
I have a shower, and brush my teeth.
This is good for me.
I fuck my girlfriend, or my boyfriend, or my husband, or my wife, or my grandma, or my dog, or my kaktus, or Johnny, the dead boy from the cemetary.
This is good for me.

sss
Ébredj rákenrollal! Otthonodba tekerjük a Kelet-közép európai rocktörténelem hőseit, és nincs az a légköri zavar, ami megállíthat bennünket. BKV sztrájk? Gazdasági válság? Érdekel? Ne érdekeljen, a Híradó nyolckor lesz, és ez most a REGGELI RockKÁVÉ, rock? Áve! Persze itt is lesz BKV, haha, de ez nem az, haver, hanem a B.K.V., röviden a Barátság Kőolajvezeték, a kilencvenes évek ikonikus poszt-punk formációja! Tőlük tekerjük most az Undorító Fantomok című nótát! Nosztalgiázzatok velünk!

Az Undorító Fantom a saját lábán
Jár ahogy azt nem teszi senki sem
A Undorító Fantom undorító arca
Miközben jár, végtelen

Úgy jár ő ahogy senki se jár
Olyan Undorító, mint senki sem
Az Undorító Fantom undorító
Száját nagyra nyitja, kisszívem
sss
Rádió Mix! Rádió Mix! Rádió Mix!
sss Slovenszkaja maulicska tvrtiga putkó olle-olle… sss
A héten többször is megfenyegették az Észak-oszétiai terroristákat, mert állítólag. Sss
Én egész életemben azokkal a gyerekekkel voltam. Azokkal. Sss
Divison Vulgar Marduk Experinted goes to American Driver’s Pub.
This is the Ego Trip, this is the Legal Ego Trip!
Egy férfihangot nem csak a női hallgatók hallgatnak szívesen sokáig, de a férfiak is. Sőt, egy másik felmérés szerint a női hang egyenesen irritálóvá válik…
sss Bartók rádió Budapest. Pontos időjelzést adunk. Hét óra húsz perc. Bibip-bibip. Sss
I need a Hero! Sss
Rengeteg levél érkezett a közvélemény-kutatásra: te milyen rádióműsort csinálnál? Lássuk csak, elsőnek egy vérfagyasztó levél akadt a kezembe, Laci küldte: sziasztok, kurva jók vagytok, imádlak titeket! – köszönjük, Laci. – nagyon hiányzik az éterből egy sátánista-fasiszta rádióműsor, amit a kezdő-, és már vájtfülű fasiszta-sátánisták is szívesen hallgatnának…
Kriszta, szerinted milyen a vájtfülű sátánista?
Szerintem az az öreg róka, aki nem ma fordította meg a keresztet….
HAHAHAHAHA! Én ezt imádom a Krisztában, gyerekek!
De egyáltalán milyenek a fasiszta-sátánisták, Kriszta?
Hát akik megfordítják a horogkeresztet.
Meg lehet fordítani a horogkeresztet? HAHAHAHAHA! Telefonálónk van?
Próbálta már valaki megfordítani a horogkeresztet? Hát, kedves Laci, köszönjük szépen a javaslatot, a témában még tájékozódnunk kell, de tudjátok gyerekek, van az a fránya médiatörvény, úgyhogy most határolódjunk el Laci levelétől, tehát most itt kimondjuk a Reggeli Csummerájban, hogy nem fogunk fasiszta-sátánista műsort készíteni, elnézést, Laci, Kriszta, mondjad te is.
Nem fogunk fasiszta-sátánista rádióműsort készíteni.
Nagyszerű, akkor most sikerült elhatárolódnunk, rövid közlekedési hírek után folytatjuk a hallgatói levelekkel.
Most küldte az sms-t Speedy G. Flower, hogy a Margit-hídnál egy lovas rendőr lassítja a gyalogosforgalmat.
Ez volt tehát a közlekedés, és
… lássuk a következő levelet…
Magdi írta, köszönjük, Magdi, azt írja Magdi, hogy: nagyon szeretnék egy olyan műsort, amiben a betelefonálók megalázhatnának valakit, akár durva, vagy obszcén kifejezésekkel is… Ez nagyon tetszik, de hát ilyen műsor már van, ugye, Kriszta?
Van, igen, Alázd Meg Albertet, az a címe.
Kriszta, Kriszta, Kriszta, de az egy másik adón van! Kriszta, te hülye, te állat, te, te, te köcsögpicsa, seggrakodó búvármadár pina, te…
Tessék, most megaláztuk a Krisztát, így gondoltad, Magdi? Na, ugye, megy ez nekünk is, hát megy ez…
Egyébként megszületett a Reggeli Csummeráj várva várt blogja! Oda is lehet ám írni, mondom lassan a címet, www.reggelicsumi.hu, és van ott a kezelőfelületen egy kis fül, azt megnyitod, és ott lehet anyázni.
Anyád füle.
Anyázni a fülbe.
Anyádat a fülébe.
Azt.

I wake up at seven’o clock in the morning.
I have a shower, and brush my teeth.
I listen to the radio.
I eat my breakfast, drink coffee, and go working.
This is good for me.

EGYÉL STÍLLEL

I.
Kaptunk egy lét. Opálos, tört levet,
Mibe a bátor kéz káposztát tehet,
Ott honol fej, farok benne már,
És nem feledtük a belsőségeket.

Hagymával főztük. Azzal főztük itt,
Fogpiszkálóval tűztük széleit,
Darabra vágtuk: kétujjnyi darabra,
És nem feledtük a belsőségeket.

Tejföllel locsoltuk irdalt törzsökét,
Puhára sütöttük tizenöt percekig,
Adtunk melléje cigányos kanalat,
És nem feledtük a belsőségeket.


II.
Húsz aparított gyömbér, húsnak soványa abállék
Megsütök egy darabot, további egy darabot,
- jól sül - hát még egy darabot, olivában,
No, még egy darabot, meg még egy darabot,
Haj, még egy darabot, sej, még egy darabot,
Jajj, de sok darabot!
Sápadtra pucolom a borzalom tojásait
Két liter borssal, nyolc szem vízzel
Dinsztelem szerencsendió virágján érlelt
Zellerszerű hátsólábát, hátsólábát
Gerincét, gerincét meglepem kétágú villámmal
Odvait megtömöm
Gerincét, gerincét meglepem kétágú villámmal, villámmal
Odvait megtömöm
Nehézvasú lágyhús
Odvait megtömöm
Odvait megtömöm
Töm-töm, megtömöm
Töm-töm, megtömöm
Titkos odvait jócskán megtömöm


III.
Elmondom most nektek sorra
Hogy készül a pénisztorta
Zúzd a makkot, vágj tojást
Akkor leszel jó szakács

Heréjéből vedd magját
Töltsd a tagnak barlangját
Ne legyen a here lapos
Csak úgy lesz a torta habos

Nyessed be az ereket
Hints rá babérlevelet
Fogd a pélót, tedd a wokba
Így lesz jó a pénisztorta

RUTKAI BORI

Nem segít már semmi rajtam
Csak Rutkai Bori hangját halljam
Megnyugszik majd árva lelkem
Csak Rutkai Bori énekeljen

Beteszem a hifibe a Rutkai Boris
Mindjárt elfogy ez az üveg bor is
Másik bort kell venni izibe
Míg Rutkai Bori szól a hifibe

BLUES

Se pia, se stex, csak papírhalom, meg én
Egy pókrágta torzó zöldesfeketén
A régi atlasz ölelve ráborul
Dél borong a Margit körúton

Kávé-tea egybe, vagy külön-külön
Napjaim fotelban fényesre ülöm
Elbotlik egy dal, fogd meg a kezét
Se pia, se stex, jaj, de szép

Amíg a dalt hallni, nem kell belehalni
Éjféltájban úgyis megjön majd a Barbi
Parkettra okádok, de feltakarítom
Áll a fény a Margit körúton

A fotelból felállok, nem hallucinálok
Látok ezt-azt, nahát, mást meg látnak mások
Ahány ördög-angyal: énnálam időz
Kapja be a faszom ez az ősz

2009. október 5., hétfő

INTRO- Kiállításmegnyitó szövegek (2009.október.5. Merlin, Budapest)

Simándi Csaba (SzöG Műhely)

INDUKCIÓ-DEDUKCIÓ

A galaxisok égitestek, csillagok, csillagközi gázok, por, és a láthatatlan sötét anyag nagy kierjedésű gravitációval kötött rendszerei.
Adott galaxis minden csillaga azonos középpont körül kering.
A bolygó jelentősebb tömegű égitest, mely csillagja körül kering.
A bolygóknak is van középpontja.
A Föld gömb alakú és a Nap körül kering.
A Föld középpontja a gömbhéj. Kívülről folyékony, belülről szilárd. Csak ember nem látta még sohasem.

A Sejt központja a sejtmag.
Több sejt funkciótól függően hám-, izom-, kötő- és idegszövetet képezhet.
Az ember keletkezéséhez két sejtre van szükség, mivel kétközpontú lény.
Az idegszövetek idegrendszert alkotnak.
Az agy központi idegrendszer. Innen ered minden érzés, érzet gondolat, cselekedet.
Ugyanígy a szív a vérkeringés központja. Mindent elnyelő semmi.
Mindenki magát érzi középpontnak – a világ körülöttem forog.
Összeköt minket a láthatatlan és fáradhatatlan erő, legyen bár centrifugális, gravitásciós, mágneses, súrlódási vagy nukleáris.
Mindennek egyazon középpontja van, mely középpont további középpontokra osztható. E felosztás végtelen sokszor ismételhető, következésképpen az emberi elme által felfoghatatan és értelmezhetetlen.
A város központjában pedig a főtér található.

------------------------------------------------------------------------------------

Mészáros Péter (SzöG Műhely)

KÖZPONTI KÉPEK KELLENEK!

Köz. Központ? Központ. Kérem. Kapcsolná? Kapcsolom.
Kezdjem? Kezdem. Központi képek kellenek. Képtelen képzeletbeli képességek. Kérek keretezett költői kellékeket. Kaparászást követelek. Kamaszok karjai kopognak. Kívánjuk kiállításotok képeit. Kutyák karmaiban keringünk körbe- körbe. Központi képek kellenek. Közepes. Kiváló. Kétséges. Kiszámítható. Középszerű. Kreatív. Kretén. Kulturált. Kretén középszerű kurafi kérincsél. Kinek. Kekszet kapkod. Központi képek kellenek. Kaparászást követelek. Kreativitást követelek. Kiállítási képeket. Keretezett középpontokat. Kreált képződményeket. Kínok közt kreált képtelenségeket. Kegyetlen kálváriát. Kesztyűs kaktuszok kattognak. Kárognak. Kurjongatnak. Kreatívak középre! Kopár kapor. Kádak. Kádenciák. Kerek kalapok kellenek. Kerek kalapok. Keretezett képek. Kerek kobakokba. Kerek kredencekre kamáslik kellenek. Körbe- körbe köröző körözöttek kerek kenyerekre. Keretezett képek kellenek. Központi kreációk kellenek. Kritika? Kopott körfolyosók korlátaiba kapaszkodó kiváló küllemű kelmék. Keszkenők kavarodása. Kenyérre kenjem kreativitásom? Korhadó kérgeket kapargassak? Korlátlan közreműködőként keseregjek? Képtelenség. Képesség. Képtelenség. Központi képek kellenek. Kívánjuk kiállításotok képeit. Kezdjem? Kezdem. Központi képek kellenek. Kívánjuk kiállításotok képeit.

-------------------------------------------------------------------------------------

Juhász Kristóf (SzöG Műhely)

KÖZPONT

Egymásra szúrt megállóhalmok
Bicikliutak kígyófüzérei útburkolati jelek nyakörvei
Európa beton-ádámcsutkájára tapadva
egy vastag halott virágcsokrot árul
az útkereszteződésben a felüljáró alatt
egykori joviális középkáder hárommillióért
szobát festet Balatonfüreden a Jókai-emlékházban
mialatt különböző pártállású rokonai
összeszerelő és szétszerelő műhelyek
alapköveit fektetik le a többi szobában
az audi magyarországi cégképviselete
Európai Úniós támogatásból finanszírozza
Újszülöttek ivarszerveinek keresztezését
Ceglédi paprikával bioenergetikai célokra

humánerő forrásom felbuzog fakad: kis patak
adótorony tövén fázó kedvesem mosdatom

Be vág a papír: húz a fém:
Tárcám és zsebeim
Mint falcoló molett tinilányok
Alkarja, vonalkódszerű

Tőlem, Élet: vedd a Pénzt:
Gurigát papírosból
Dugd orrodba a hengervéget
Porított fémet szíjjad

Lágyul papír: porlik fém:
Porra lágy és lágyra por
Szövet már szét nem tépetik
Elvette Élet a Pénzem

humánerő forrásom felbuzog fakad: kis patak
adótorony tövén fázó kedvesem mosdatom

a fiatal értelmiség Budapest sivatagába lovagol
többjük a karavántól leszakadva vizet kortyolni tér
középkáder sejkek lízingelt pálmafás oázisába
ezek örökre elmaradnak társaiktól
akik szomjhalálig mennek a sivatagban
csontjuk lisztté szitálja millió homokkristály
tusájukban görcsbezáruló ujjuk közül
titkuk a keleti féltekére röpül



„Elpusztult istenek hiszen
A füzek is őket siratják
Nagy Pán Krisztus a szerelem
Mind meghalt nyávognak a macskák
Párizsban én meg könnyezem”

humánerő forrásom felbuzog fakad: kis patak
adótorony tövén fázó kedvesem mosdatom

központ tövén nő virág
bolygó csillag szaporák
száz idézett száz halott
barázdába dob magot

A központ szentséges a központ
Ki dallná körülte pártütés hymnusát?
Ki merné mérgezni szép tartóoszlopát?
Mélyét, magosát mérni: ki?
Ki kiáltna rá lassu sorvadást?
S ki lenne bátor kérni gyors halált?
Tudós kanca, könyvektől viselős
És makkropogtató pór is ijedős
Ha központ szentséges ha központ
ban áll vagy lépdel echós csarnokán

központ tövén nő virág
bolygó csillag szaporák
száz idézett száz halott
barázdába dob magot

egy céges menyegzőn videokamerázom
ingatlanirodák nyárson forgó glóriáit
csekkek és számlák serlegét ürítem
önnön keresztmetszetemre
a központ áll
a központ mozdulatlan
pedig nőnemű központot szerettem volna
de gyorsabb volt nálam az ősz
e kiégett géntechnikus, ki jött
kalapot sem emelve
csak megrázta karimájába tűzött sejteket

Goethe ágyékában Dante barlangjai
és Csáth Géza ondójában Boccaccio ujja
a mozgóképes spermium
és a plázák minden vasbeton eleme
Apolló tüzes hintója keréknyomát emlékezné
Carrara márványhegyének csúcsáról
a hülyeség apró, de szívós bokra rezdül
levelek közt száz ortodox isten halálkommandója
öreguras déli álmára tér
használati utasítása közt forgolódva
egy soványka görény, vagy menyét
szerelmet vall egy szertornásznak
a csonkolt izomrostú olimpikonok bálján

egykori lakótársam hatszázhatvanhat művészettörténészt ábrázoló csoportképet festett
de egy művészettörténészt letagadott, így sikerült eladnia a képet a Buenos Aires-i érseknek

Ujjam árnyéka féregként mozdul a takarón
Kidrótozott legényeket tapogatok
És kis vézna lyukaikat a falban

Nem inspirál engemet már semmi
Múzsám, ki eddig lökdösött
Végleg elhagy, nem ád többet enni
Tétlen állok vásznaim előtt
Ujjlenyomatom sem ismerem már
Hogy ismerném hát föl árva lelkem
Én voltam, ki így magamra hagytál
Én magam az őrangyal felettem
Kértem serkentőket altatókat
Sem ima, sem orvostudomány
Visszadni nem tud annyi jókat
Mi magadnak voltál, kiskomám

Jól és rosszul öltözött emberek alszanak állásuk tükrös vizében

Kancsósbor a Pogácsát szerette
De Pogácsa őtet nem szerette
Kancsósbornak húga, a Pezsgőcske
Volt csak Pogácsának örömére

Kancsósbor ezt megirígyelte
Pezsgőcskét a házából elverte
Elverte egy semmi kis szoknyába
Pedig ott kinn tél volt legjavába

Kis Pezsgőcske ment egy kis darabot
Aztán leült, ültében elfogyott
Pogácsának esett ez tudtára
S Kancsósbornak lett fogyatkozása

központ tövén nő virág
bolygó csillag szaporák
száz idézett száz halott
barázdába dob magot

humánerő forrásom felbuzog fakad: kis patak
adótorony tövén fázó kedvesem mosdatom

------------------------------------------------

2009. február 26., csütörtök

eMese

.



Pingpong szombaton

Élt egyszer egy sün, akinek akkora volt a lába, mint egy lónak. Pontosabban lólába volt a sünnek. És ez még nem volt elég, mert ennek a sünnek kezei is voltak. Méghozzá is akkora kezek, hogy túllógtak még a lólábain is szegénynek. A földön húzta azokat a kezeket. És hogy ne keltsen feltűnést ez a sün folyton állarcos bálokba járt, meg farsangokra, meg maszkabálba, hogy ne tűnjön fel, még véletlenül sem senkinek, micsoda lólábai vannak, szegénynek, s hozzá kezei, melyek még e hatalmas lábakon is túllógnak. Hiába, na, sok hibája volt ennek a sünnek.
Hanem az egyik szombaton, ez a sün kitalálta, hogy nem megy maszkabálba, hanem elmegy inkább pingpongozni barátjával, a disznóval. Fel is hívta telefonon és invitálta, hogy menjenek pingpongozni, mert az remek egy jó mulatság. Hanem ennek a disznónak nem, hogy keze nem volt, de lába se. Csak hatalmas uszonyai a végtagjai helyén. Mondta is a sünnek, ne szórakozzon vele, mert még feldühíti, hát hogyan tudna ő kezek nélkül pingpongozni. A sün azzal védekezett, hogy ő is sokkal magasabb, mint a pingpongasztal, a hosszú lólábai miatt, így talán egyenlőek lesznek az esélyeik. A disznó ennek ellenére sem ment bele, csak feldühödött és lecsapta a telefont. A sün pedig ahelyett, hogy újból felhívta volna a disznót, hogy meggyőzze, inkább megint elment maszkabálba, így soha nem tudjuk majd meg, tényleg tudott volna e egy ilyen sün-disznó páros szombaton pingpongozni.



A déli borotvaszó

volt egyszer egy madár
aki csütörtököt mondott
-csütörtök,csütörtök-sipitotta
hát erre rózsaszin borotvapamacs lett belőle
a róka meg felvitte a habot a csuka bajszára
ki se fűzte csak bepamacsolta és akkor vette észre
hogy a madár bebújt az órába és várta a delet
de az óra megállt a róka keze a levegőben
mert a csuka a bajszát összeakasztotta vele
ha az óra járt volna
a csuka meg lenne beretválva
de nem lett dél
igy a madár csak csütörtököt mondott.
.

2009. február 18., szerda

eMese

.

Vendel úr nagy háza

Hogy hol volt azt meg nem mondom, de volt egyszer, bár lehet, hogy kétszer, egy város és abban egy irtó nagy ház. Ez a ház olyan hatalmas volt, hogy talán az egész város beleférhetett volna, mégis csak egyetlen ember lakott benne, a ház tulajdonosa: Vendel úr. Régebben ugyan itt élt Vendel egész rokonsága, ükanyók, nagymamák, sógorok, keresztlányok, unokafivérek, nagybácsik, dédpapák és még sorolhatnám miféle kiterjedt rokonság, sokféle nemű és ezernyi korú kisze-kusza népség, de nem érnék a felsorolás végére még az én életemben sem. Elég az hozzá, hogy Vendel úr rokonai mára már mind kihaltak vagy elköltöztek, ott hagyva Vendel urat egymagában, abban az irtó nagy régi házban. És, hogy mit csinált egyedül az öreg Vendel abban a borzasztó nagy házban? Hogy örült e annak, hogy egyedül lehet? Nemhogy örült, de valósággal ugrált örömében. Néha cigánykereket is vetett, vagy csak tapsikolt mintha gólt lőttek volna a fociban. Örült, hogy a nagy rokonság nem harsog már a különféle szobákban, az öregek nem csoszognak le meg föl minduntalan, hogy a fiatalok nem rohangálnak, kiabálnak, hancúroznak éjt nappallá téve. Vendel úr a nyugalomnak örült, de leginkább annak, hogy ez a hatalmas ház immáron csak az övé. Hogy a házban egyedül lehet.
De öröme nem tartott sokáig. Vendel úr napról napra egyre furcsább dolgokat vett észre az óriási házban. Először az ablakok lettek átláthatatlanok. Majd a padló, és a korlátok kezdtek el recsegni és fájdalmasan nyikorogni. Az ajtók és szekrények pántjai naphosszat nyekeregtek, a tetőcserepek percenként potyogtak, a falak bepiszkolódtak, a csövek eldugultak. A ház kezdett tönkre menni. Mintha beteg lenne ez a ház. Sóhajtozott Vendel úr. De hát egy ház nem is lehet beteg! Mitől lenne beteg, amikor senki nem használja, nyüstöli, cibálja mint régebben a rokonok. Hiszen most csak egymagam vagyok, s én nagyon vigyázok mindenre, a ház mégis egyre rozogább lesz. Hogyan lehet ez? Vendel úr tanácstalan lett. Szerette a nagy házat, amiben lakott, de úgy tűnt egyedül nem mentheti meg. Hiába toldozta, foltozta, suvickolta, eszkábálta, szépítette, ékítette, pingálta és építgette, a ház nem lett fiatalabb, de egyre betegesebb, s úgy tűnt nem éli túl Vendel urat. Még a fejemre dűl! Sápítozta Vendel két kalapácsütés között. Igy hát mit volt mit tenni, Vendel úrnak meg kellett értenie, hogy egy ház akkor boldog, ha emberek laknak benne, akik használják. Igy hát Vendel felkutatta minden, még élő rokonát és megkérte őket, hogy költözzenek vissza hozzá, és nyugodtan randalírozzanak, mert ő nem bánja többé, ha öregek csoszognak le meg fel minduntalan, meg gyerekek rohangálnak, kiabálnak, hancúroznak éjt nappallá téve, mert tudta, hogy csak ezzel mentheti meg ezt az öreg és beteg házat. Amit annyira szeretett. Talán még jobban, mint a rokonait.

Írta: Szóra Katalin
.